Az emberek rengeteg rejtett sebet hordoznak magukban, mint a személyes múltjuk titkos térképét, diagrammot minden régi sebükről. A legtöbb régi seb begyógyul, és nem marad más csak egy heg, de van, ami nem heged…
Néhány sebet mindenhová magunkkal viszünk, és bár a vágás a múlté, a fájdalom, ott lebeg. Mi a rosszabb? Egy friss seb, ami még szörnyen fájdalmas, vagy egy régi, aminek már be kellett volna gyógyulnia, de nem így történt?
Talán tanulhatunk a régi sebeinkből, emlékeztetnek arra, hogy hol voltunk és mit éltünk át, megtanítanak arra, hogy mit kerüljünk el a jövőben…, szeretjük ezt hinni. Csakhogy nem ez történik, igaz? Van amit meg kell tanulnunk újra, meg újra, meg újra, előröl.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése