Mezítlábas park

ahol a lábé a főszerep:)

Tabajdon (Budapesttől 45 km-re) található, az út viszonylag rövid, a levegő friss, a táj csodás, a falu a rendezett keretes házakkal (és a csönd) irigylésre méltó. Egy kialakított útvonalon több különböző járófelületen (lehetne több is:) lehet végigsétálni mezítláb, 30-45 perc alatt (ez nagyban függ az alany tempójától illetve a fényképezőgéppel való ökörködés hosszától:).

Volt nagyon durva, durva, hideeeeg, vág-szúr-nyom, élvezem, finom, semmi különös, és teljesen semleges szakasz.

Szúnyogriasztót nem árt vinni, engem idén egy szúnyog sem csípett meg, itt rövid idő alatt beszereztem jó párat. Elkel még egy lábtisztításra alkalmas "rongy" és esetleg egy kis víz.

Én nagyon élveztem, bár eleinte aggasztott a cipő nélküli lét, leginkább az, hogy összeszedek valami jó kis  fertőzést, vagy hasonló nyalánkságot (tulajdonképpen még mindig aggaszt...), az esetlegesen beszerezhető sérülések csak ezt követően merültek fel.

Ami nem tetszett: a kialakított útvonalak között elég nagy a távolság, egy idő után  unalmas a cipőt le-fel  mókuskerék, marad a mezítlábas verzió, de mivel a park nagy része tulajdonképpen egy erdő(szerűség), számomra a sima szakaszok nem okoztak felhőtlen perceket. 

Belépő nincs, és ha jól tudom bármikor látogatható.

Lábfetisiszták előnyben!

Az első "állomás":

Bevezetőnek nem rossz, a bazalt-szakaszt előkészítőnek nevezném.

Ez volt a hideg-végigloholok rajta szekció:

A vizes-blokkot kihagytam, de állítólag elég durva:

A semmi különös rész (bár ez sem volt túl "meleg"):

Első ránézésre/olvasásra ijesztő, de el volt ázva (gondolom cserélni sem cserélik gyakran), így puha volt, mint szúrós.

Pihenő:

:)

Az első számú kedvencem:

Ez ugyan nem volt az útvonal része (tábla sem volt, elkerítve sem volt), mégis jó pár lábnyomot láttam a sárban..., dagonyaszekció:

A "híd alatt palló"-ra hajazó blokk:

Nem a legkellemesebb etap:

A harmadik kedvenc útszakasz:

Nem vészes, ez is el volt ázva:

És felértünk a tetejére, itt van egy pihenő rész is, iható víz, és tűző napfény. Eddig tartott a park hűvös, árnyékos, fákkal övezett része. Nekem, hideg-gyűlölőnek egyenesen felüdülés volt, az ezután következő szakasz.

Kellemesen meleg blokk:

Aúúúú, aztakurva, durvaaaaa rész:

A látszattal ellentétben, nem tört bele a lábam:)

A negyedik kedvenc részem:

A kevésbé durva szakasz:

Éssss a második kedvencem:

Az überbrutál, ááááááááá-szétb****a a lábam rész:

A mezítlábas park utolsó járófelülete, remek kilátással. 
A futva-rohanok-végig-mert-forró-a-talaj-a-lábam-alatt felület:

Játszótér: