Mert úgyis mindenkinek vannak terhei!...
Mikor egy könnyű írásból
egy önkínzó panasz lesz
és már nincs többleterő
az emberek panaszát hallgatni
mély áhítat és vigasz
biztatás remény ül ajkamon,
neki /nekik/ vannak sebeik,
nekem ne legyenek?...
Hisz, vállamat súlyos évek
nyomják!...
Az ősrejtelembe nem lát be két szemem,
nekem sem tárja ki titkait a végtelen!
Az élet magában hordozza
a múlandóság erőit
mint a nap az éjszakát!...
Hordok én is embervétket,
hisz csak egy múló árny vagyok,
- ember vagyok, - engem is vetnek
a habok, ilyenkor jobb ha írhatok...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése