Lev Tolsztoj

Jellemem alakításán fáradozom, s hiszek benne, hogy eredményesen. 
Éppen az a baj, de egyben ez a jó is, hogy amíg az ember repül, nem érzi a szelet, a mozgást, mivel együtt mozog a széllel. 
Az ember nem érzi a javulást sem, hiszen annak mindennapos vendégként kéne jelen lennie az életében. 
A szelet csak akkor érezzük, ha megáll - vagyis: ha hibásan élünk.

Nincsenek megjegyzések: