Carrie: - Igaza volt, Mikulás vagyok. Elvégeztem egy kis fejszámolást, az elmúlt években vettem Kirának eljegyzési ajándékot, esküvői ajándékot, elutaztam Mainbe az esküvőre, plussz a három babakelengye..., cakumpakk elköltöttem több mint 2300 dollárt, hogy megünnepeljem az ő döntéseit, erre fel megszégyenít, mert vacak 485 dollárt áldoztam saját magamra? Igen kiszámoltam...
Charlotte: - De ez mind ajándék volt, ha férjhezmennél vagy gyereket szülnél ő is ugyanennyit költene rád.
Carrie: - És ha sose megyek férjhez, és nem lesz gyerekem akkor fityiszt sem kapok? Gondolj bele, ha szingli vagy, az érettségi után nincs egy olyan alkalom sem, hogy téged ünnepelnének.
Charlotte: - De, a születésnapod!
Carrie: - Ó, nem, nem, nem, szülinapja mindenkinek van, az nem számít. Akiről most beszélünk az a szingli csaj. A Hallmark nem készít "Gratulálok, hogy nem mentél hozzá egy balfékhez!" kártyát. És mikor kapsz evőeszközt azért, mert egyedül mész nyaralni?
Charlotte: - Igazad van!
Carrie: - Aham.
Charlotte: - Minek nekem nászajándék, Harrynél szebb ajándék úgysem kell.
Carrie: - Ó, nem, nem, nem...boldogan megajándékozlak, hogy ünnepeljem az életed, csak szerintem disznóság, hogy a facérokat kihagyják ebből. Úgy tűnik az eset tanulsága az, amíg férjhez nem megyek semmit sem fogok látni Kirától.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése