„Számomra az utazás nemcsak „meghalni egy kissé”, hanem „élni egy kisség”; minden változás gyanakvással tölt el.”
„De érzem a kötöttséget, ezt a mély és visszás összetartozást. Hurokba kerültem és, csodák csodája, nem akarok szabadulni. Amiben soha nem hittem, ami elől menekültem, földrészeken át, embertől emberhez, munkától munkához, az észrevétlenül történt meg velem: valahol otthon vagyok. Nem valami bukolikus idill ez az otthon, méhessel és tornáccal, mely barátokkal népes; egyedül vagyok az otthonon belül is, de már nem akarok elmenni az egyedüllét elől.”
„Mindenünket magunkkal visszük, mint a régi bölcsek, s mindent otthon felejtünk, ami lehorgonyoz és visszahúz: az államot, a nyelvet, a titkot, ami az otthon.”
„Az emberek őszintébben élnek választott tárgyaikban, mint cselekedetekben. Nietzsche mondja, hogy csinálni valamit nem nehéz – de lenni valaki, ez a legritkább tünemény.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése