Márai Sándor: Kabala


 „Egyes könyvek addig élnek csak, amíg íróik; aztán, mint a hindu özvegyek, máglyán utánahalnak mesterüknek. Mások, zajos fiatalság után, darócba kötve ágyra járnak a kölcsönkönyvtárakban. Igen, a könyv elpusztul, de a hang, amely megszólalt benne, kihangzik az időben, emberek lelkében visszhangzik és remek tovább, akkor is, mikor szerzőjének nevét a kutya sem tudja már.”

Nincsenek megjegyzések: