Múzeumok (nyári) Éjszakája 2011

Kicsit csalókának tartom ezt az egész rendezvényt, én inkább Múzeumok Estéjének nevezném, mint Múzeumok Éjszakájának, ugyanis nagyon sok hely már 24:00-kor bezárt (sőt már 23:00-kor is!!!), ami inkább meghosszabbított nyitvatartási időnek tekinthető.
Azt nem vitatom, hogy érdekes, hogy különleges, hogy változatos, hogy rengeteg program illetve múzeum közül lehet választani, és hogy az ára is elfogadható.
Viszont rengeteg ember indul ilyenkor útnak, nagy a tömeg, sokat kell sorban állni, az idő pedig kevés.
Titkon abban bíztam, hogy kevesebb embert fog érdekelni, mint általában, mivel péntek estére esett, és az idő sem volt (nyárhoz képest) a legjobb, magyarul igencsak esőre állt.:)

A tervek között szerepelt a:
- Sziklakórház Múzeum
- ELTE Botanikus Kertje (Fűvészkert)
- Rádió- és Televíziótörténeti Múzeum
- Terror Háza Múzeum
- ha esetleg nagyon nem tudunk mihez kezdeni a hátralévő idővel akkor a: Szépművészeti Múzeum
- és nagyjából minden más :)


A Sziklakórház Múzeumnál (1012. Budapest, Lovas út 4/C) kezdtünk, mivel ez volt a legmesszebb (tipp1: érdemes a legtávolabbival kezdeni), nagyjából hat óra magasságában értünk oda, ekkor már óriási sor kígyózott (tipp2: érdemes minimum fél órával korábban érkezni)

 A piros nyíltól 1-2 méterre álltunk (az a hely már bele sem fért a képbe):
Durván két órát álltunk sorba, (mire bejutottunk nagyjából mindenünk fájt), közben lement 2x a hadijáték bemutató (a 3x-i kezdésnél pont látótávolságon belül voltunk - na jó, konkrétan az orrunk előtt zajlott volna -, nos, akkora pont sorra kerültünk, és bejutottunk...). Egyébként a bemutató hanghatásai elég zavaróak voltak, minden durranás, pukkanás erős remegést váltott ki bennem. :/
(tipp3: érdemes megnézni az adott múzeum weblapját, tájékozódni a nyitvatartásról - mivel nem egységes ilyenkor sem a nyitvatartásuk -, programokról, illetve, ha nem ismerjük a járást, megtervezni az útvonalat).
Itt volt "tárlat"vezetés (45 perces, egy normál túra amúgy 60 perces), ami szükséges is, mert simán el lehet tévedni. Kezdődött egy kis vetítéssel egybekötött történetismertetéssel, majd jött maga a kórház. Fényképezni sajnos szigorúan tilos, szóval képek nincsenek. Odalenn elég hűvös van, érdemes valami meleg holmit is bepakolni (ez volt a tipp4)
Kicsit ilyen lóhalálában zajlott a dolog, de ettől függetlenül érdekes volt, olyan, mint egy időutazás, korhű berendezések, felszerelések, ruhák, tárgyak, eszközök, és roppant ijesztő viaszbabák. 
Nagyon különleges hangulata van a helynek, döbbenetes.
A kijáratnál szuvenír "stand"  fogadott..., valaki esetleg egy gázmaszkot? :)

Ezután a Terror Háza Múzeumhoz (1062. Budapest, Andrássy út 60.) mentünk, és akkora, de akkora mázlink volt, nagyjából 5-10 perces sorban állás után be is jutottunk, pedig az agyam nagyjából a következő utca sarkáig érő sort vizionált. Ez talán annak is volt köszönhető, hogy itt nem volt semmilyen vezetés, mindenki úgy haladt, ahogy akart. 
Szégyen, de én még nem jártam itt (a legutóbbi Múzeumok Éjszakája alkalmával feladtam, másfél óra hiábavaló álldogálás után), szóval nagyon örülök, hogy sikerült bejutni. Borzasztó sokan voltak, rohadt meleg volt, és levegő is alig. Nyugodtan végignézni, elolvasni, felfogni az egész kiállítást, nos, egy nap is kevés lenne, nemhogy pár óra. 
Ami nekem tetszett (bár ez így nagyon hülyén hangzik), az a hely hangulata, sötét és nyomasztó (mondjuk ezen nincs mit csodálkozni), ugyanakkor a kialakítása valami elképesztően lenyűgöző, letaglóz.

A földszinten az emlékoszlop, valamint az udvaron álló tank látványától nehéz szabadulni, a lépcsőházban elhelyezett szobrok pedig amolyan kísérőként szolgálnak.

Tank:

Emlékoszlop:

I.  emeleten található termek:
- A II. világháború utáni kollektív üldözés időszaka
- Vallatószoba
- Beszolgáltatás terme. Ez tulajdonképpen egy igen érdekes terem, nem más mint zsírkockákból kirakott labirintus. (itt volt a legnagyobb a hőség, szinte alig volt levegő).
- ÁVÓ-s arcképcsarnok
- Péter Gábor szobája
- Propaganda- és a mindennapi élet terme. Fotókkal, plakátokkal telepakolva, csodásan néz ki.

- „Magyar ezüst” alumínium terem
- Mindszenty terem, egyedülálló a padlóba süllyesztett kereszttel.

II. emeleten 8 helyiség van, amelyek időrendi sorrendben követik az eseményeket:
- Kettős megszállás terme
- Nyilas folyosó
- Gulág-Málenkij robot terme (az egész terem padlóját térkép borítja)


- Átöltözés terme
- ’50-es évek terme (szavazófülkékkel)


- Szovjet tanácsadók terme
- ?
- Vetítőszoba

A tematikus kiállítás a pincében folytatódik. Tulajdonképpen erre a helyiségre voltam a „legkíváncsibb”.
Itt találhatók a különböző cellák (vizes cella, rókalyuk…stb), és kínzókamrák, még egy bitófa is. Megdöbbentő, hogy egy (volt)lakóház pincéje ilyesmiként szolgáljon…
Szóval a termek:
- Internálás
- 1956
- Megtorlás
- Kivándorlás
A pincében van a Könnyek Terme (ami egyébként szomorúan gyönyörű) és a Tettesek Fala. 
(Hűűű, remélem nem hagytam ki semmit)

Most két időszaki kiállítás volt a legfölső szinten, hát ezeken csak átfutottunk, őszintén szólva kezdtünk nagyon elfáradni.
- Magyar tragédia, Délvidék 1944-1945, ill.

- Andrzej Przewoźnik (1963-2010)

Mellesleg a weblapjukon elérhető egy "virtuális túra" menü, érdemes belenézni.

Innen a Szépművészeti Múzeumhoz (1146. Budapest, Dózsa György út 41.) indultunk, de mikor megláttuk, hogy a buszmegállóig kígyózik a sor, vissza is szálltunk a Múzeumbuszra. (tipp5: a Múzeumbuszok viszonylag gyakran járnak, de elég sok ember préselődik fel rájuk, kétséges a felférés, érdemes ilyenkor a BKV-t használni, mivel a karszalagokkal az is ingyenes).

A Rádió- és Televíziótörténeti Múzeum (1088. Budapest, Pollack Mihály tér 8-10.) volt a következő, ami Múzeumok Éjszakáján nyílt meg. Viszonylag gyorsan bejutottunk ide is, 4-6 fő állt előttünk. A biztonsági őr nagyon pár párti volt :D, (kedvenc mondata az volt, hogy: „jöhetnek ketten, akik párban jöttekk”). Fura volt látni ezeket a hatalmas gépeket, mikor manapság minden miniatürizált és digitális.
Elég kis területre korlátozódik a kiállítás, hamar be lehet járni, ennek ellenére szó szerint ránk kapcsolták a villanyt, ők is csak 24:00-ig voltak nyitva. :/





Na ja...:

:D

Mivel még volt időnk, de már csak vonszoltunk magunkat, beugrottunk a Magyar Nemzeti Múzeumba (1088. Budapest, Múzeum krt. 14-16.) Ez ugyan nem volt a listán, de mivel az utca túloldalán volt, azt hiszem érthető a választás:). Itt a fényképezőgépem aksija is megadta magát. 
Imádom ezt az épületet kívülről-belülről, bámulatosan hatalmas, és nyáron olyan jó üldögélni a lépcsőin.
A Képek Európája – Európa képei c.(időszaki) kiállítást becsülettel végignéztük, no és a Koronázási Palástot (ez egyébként állandó kiállítás, - ez a terem a mai napig lebilincsel, pedig nem egyszer láttam már) is, a többin viszont csak átsétáltunk, akarom mondani átkúsztunk valahogy.

A Fűvészkert (1083. Budapest, Illés u. 25.) 23:00-kor bezárt, kicsit sajnálom, hogy kimaradt, de ha a lista szerint haladunk, nem jutottunk volna el ennyi helyre. 

Fárasztó, de ugyanakkor remek este volt (még hétfőn is úgy éreztem magam, mint akin átment egy kukásautó:).

Pete Yorn - Crystal Village


The New Adventures of Old Christine

- Óóó, ez nem lehet igaz. Mindenkinek elmondtad, csak nekem nem?
- Nem mertem, mert féltem, hogy rosszul fogadod. Tudom, hogy kiborulsz mások boldogságától.
- [...] csak mert élvezem mások boldogtalanságát, az nem jelenti azt, hogy nem tudok másokkal együtt örülni.

Avon Naturals frissítő cseresznyevirág hajspray

Ezt ígéri: Minden hajtípusra. Kellemesen friss érzést ad a hajnak a nap folyamán.

Ezért szeretem: kizárólag az illata miatt.

Amit tud: a csomagolása nem észvesztően gyönyörű, engem teljesen hidegen hagy. Az átlátszó flakon előnyös, könnyű és kicsi, elfér a táskában és simán lehet hurcolászni.   
Felfrissíti a hajat, ezzel csak az a baj, hogy ez a frissesség érzés nem túl maradandó, ahogy az illata sem, seperc alatt elillan.
Leggyakrabban hajmosás/szárítás után használom, befújom vele a hajam, és jól bebugyolálom egy törülközőbe..., ez a módszer hatásos, valamennyire konzerválja az illatát.

Összességében: ha maradandóbb lenne az illata sokkal jobban szeretném.

Lelőhely: avon (150 ml/ 349 Ft, normál ára: 550 Ft)

Újravásárolnám: amíg nem találok jobb alternatívát, azt hiszem, hogy újravenném, azután biztos, hogy nem.

The Wire

Azt akarod, hogy a múlt váljon az életeddé, az jelentsen mindent. Nem is érdekel, az itt és most.

Mango -50%

:) leárazás indul. Próbálok célirányos lenni, konkrét darabokat kinézni, és csakis azokat magamévá tenni. Ez a stratégia, ami a Mango-t illeti, bevált (bár a táskák igen csábítóak voltak...). Ezeket néztem ki a weboldalukról.



Mert a fehér mindig jól jön. :) Nem volt :(, vagy csak én vagyok vaksi...(ha valaki szembetalálkozna vele, sikítson, lécci, köszi.:)

Részemről ez egy nyálcsorgatós darab (volt?). Még mindig erősen filozofálok rajta, hogy vajon kell-e ez nekem, leginkább azért, mert az anyaga igencsak..., khm..., xar, ilyen hálószerű (?) az egész, na most, ha beleakad gyűrű/karkötő/köröm/vagy egyéb tárgy könyörtelenül szétszedi a anyagszálakat.
:(


Ez meg hűűűűűűű. Sajnos ezt sem láttam az üzletben. (ha valaki szembetalálkozna vele, sikítson, lécci, köszi.:)




Egyedül ő jött velem haza. A farmernadrágok ára 4000-5000 körül mozog, és a lényeg, hogy szinte minden méretben van belőlük (ami nagy szó). 








Dexter

Ez is egy olyan pillanat amikor valaki más szeretnék lenni. Más biztosan tudná mit mondjon.
Miért emlegetik ezeket a karkötőket Twilight karkötőkként? A blokkon "férfi karkötőként" szerepeltek. Vicces.:)


Imádom az ilyen vastagabb karkötőket, ezzel csak az a problémám, hogy +1 fő szükséges, hogy levarázsoljam a kezemről, annyira masszív a patent rajta.


Weeds

-          Vallásos vagy? 
-          Szelektíven.

The Black Eyed Peas - Meet Me Halfway


Boardwalk Empire

Mindenkinek a személyes döntése, mennyi bűnnel tud együtt élni.

Fészbúúúk

Meglát. Megismer. Megkíván. Megszeret. Veledvan. Érez. Tervez. Gondolkodik. Megszokja. Hozzánő.
Veszekszik. Kibékül. Rájön. Nemérti. Veszekszik. Kibékül. Nemérti. Veszekszik. Gondolkodik. Veszekszik. Nemérti. Szakít. Kibékül. Rájön. Nemlát be. Szomorkodik. Veszekszik. Megunja. Veszekszik. Kibékül. Megszokja.
Veszekszik.
Veszekszik.
Veszekszik.
Szakít. Veszekszik. Kinevet. Kibékül. Azthiszi. Veszekszik. Cinkel. Megelégeli. Szakít.
Rájön.
Szeret.
Elkésik.
Végetér.



True Blood

- Mi értelme lett volna?
- Minek?
- Bárkit szeretni? Bármit? Az elején jó, aztán mindig elromlik. Tudom, hogy mi az élet. Pokol, amiből nem jutok ki élve.
- Senki sem...

Wass Albert: Tizenhárom almafa

„De amit látott, az nem ház volt már, csak egy nagy fekete halom. Üszkös, kormos, gazdátlan halom. Keréknyomok, összetaposott fű, bemocskolt föld.
Odament, megállt, nézte.
Nem káromkodott, nem csikorgatta a fogait, még csak nem is sóhajtott. Csak állt mozdulatlanul, sokáig, és nézte. Mozdulatlan arccal, mozdulatlan szemmel, mozdulatlan szívvel. Ahogy a halált nézi az ember, meg az Istent.”

Amy Macdonald - This Is The Life

Thomas Mann: Egy szélhámos vallomásai


„Szellemünket ugyanis kétségtelenül sokkal erősebben meg tudják mozgatni az érzéki benyomások, mint a szóból eredők.”

„Van egy elméletem, mely szerint az olyan megtévesztést, amelynek mélyén nincs magasabb rendű igazság, amely nem egyéb puszta hazugságnál – tökéletlen és esetlen voltánál fogva akárki leleplezheti. Csak az a csalás számíthat sikerre és eleven hatásra az emberek közt, amely nem is csalás a szó szoros értelmében, hanem egy élő, de a valóság birodalmába egészen el nem érkezett igazságnak felruházása azokkal a külső jelekkel, melyekre szüksége van, hogy a világban elismerésre és méltánylásra tegyen szert.”

„Csakis az emberi kapcsolat két pólusán, ahol még vagy már nincsenek szavak, a nézésben és az ölelésben lelhető fel voltaképpen a boldogság, mert csak ezekben van föltétlen szabadság, titok és mélységes kíméletlenség. A két pólus között lehetséges mindennemű viszony és kapcsolat langyos és lagymatag, mert formaság és polgári konvenció határozza meg, tompítja és korlátozza. Itt a szó uralkodik, ez a halvány és hűvös közvetítő, a szelíd, mérsékletes erkölcsiség ez első megnyilvánulása, mely lényegében annyira idegen a természet forró és néma szférájától, hogy azt lehetne mondani, minden  egyes szó már önmagában és mint ilyen már frázis.”

„Mert a szó ellensége a titokzatosságnak, és kegyetlenül leleplezi a közönségességet.”

„Ennek az elragadó lánynak roppantul különös és furcsán gyanakvó elképzelései voltak a szerelemről. Úgy rémlett, mintha vásott fiúk rosszalkodását látná benne, mintha a „szerelem” nevezetű bűnt kizárólag a férfinemnek tulajdonítaná, és azon a nézeten lenne, hogy a nőnek semmi köze hozzá, természettől fogva a legkevésbé hajlamos rá, s csak a fiatal férfiak igyekeznek állandóan belevinni, belecsábítani ebbe a garázda őrületbe, mégpedig kurizálással. […]
-          […] És mit akar? Mit szeretne elérni olvadozó szavával és tekintetével? Valami kimondhatatlanul nevetséges, képtelen, gyerekesen gusztustalan dolgot. […] Azt akarja, egyezzem bele, hogy összeölelkezzünk, egyik ember átkarolja a másikat, akit a természet gondosan elválasztott és elkülönített tőle, s hogy maga a száját rászorítsa az enyémre, úgyhogy az orrlikaink keresztbe álljanak, és beleheljük egymás lélegzetét, ami nem más, mint utálatos illetlenség, de élvezetté facsarva az érzékiség által – tudom, így nevezik , és a szó az indiszkréció feneketlen mocsarát jelenti -; abba akarnak bennünket belecsábítani, hogy magunkkal együtt elveszítsük a fejünket, s hogy két erkölcsi lény emberevők módjára viselkedjen. Ide akar kilyukadni az udvarolgatással. […]
-          […] Csupa mézesmázos széptevés, amivel a férfinép telebeszéli a fejünket, hogy berántson bennünket a maga kamaszos paráznaságába! Mert a maguk szerelme a bőrt keresi, a test csupasz bőrét, és az ajkak bőre mindenesetre nagyon gyöngéd, olyan gyöngéd, hogy alatta mindjárt a vér lüktet, innen az ajakpárok édes egymásra találása – ezek is mindenhová tolakszanak nagy gyöngédségükben, maguknak meg azon jár az eszük, hogy összefeküdjenek velünk meztelenül, hogy bőr a bőrrel összesimuljon, s minket megtanítsanak arra a képtelen élvezetre, ahogy egy szegény ember a másik ember testének párolgó felszínét szájjal-kézzel végigkóstolja, s nem szégyellik üzekedésük szánalmas nevetségességét, s nem gondolnak arra, ami rögtön elrontaná a játékukat […]”

„Lehet az ember kívül bárminő szép,
Belül csak rútság és büdösség.”
"Bánat, bánat, de nehéz vagy
De rég, hogy a szívemen vagy
Szállj le bánat a szívemről
Keserűség a lelkemről
."

/Holdviola - Bánat utca/