„A régi szokások nagyon makacsak, és ha az ember egyszer annak szentelte magát, hogy teljesítse mások kívánságait, az inger mindig megmarad.”
„El van zárva mindentől, de közben, azt hiszem, mégiscsak érez. Ez az igazi pokol, híján a színes középkori részleteknek. Ez a kapcsolatnélküliség. És én mégis öntől várom, hogy megtanít a kapcsolatteremtésre. Hogy megtanít remélni.”
„A túl sok poggyász csak arra jó, hogy az ember lassabban mozogjon.”
„És most? Most éppen miben hiszek?
- Úgy gondolom, az életben egy a fontos – feleltem végül. – Az, hogy boldogok lehessünk.
Boldogság. Egyszerű, mint egy csésze csokoládé, vagy tekervényes, mint az emberi szív. Keserű. Édes. Élettől lüktető.”
„- Bután hangzik, de korábban azt gondoltam, itt valami tévedés van, és egy szép napon valaki majd megjelenik, és azt mondja, hogy az egészből egy szó sem igaz, mindezt csak egy másik nő álmodja, velem ilyen nem történhetett meg…”
„Az állandóság gondosan felépített álma csak annyit ér, mint a homokvár a tengerparton. Még a dagályig sem tart ki: szétmállasztja a nap, és reggelre jóformán nyoma sem marad.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése